Egyetlen gátló kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike,
Hidd el, ahol van, ott kell lennie.
De nem azért, hogy visszatartson téged,
S lohassza kedved, merészséged.
Jóságos kéz utadba azért tette,
Hogy te megállj mellette.
Nézd meg a követ, aztán kezdj el
Beszélgetni róla Isteneddel.
Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
Küld azzal az akadállyal neked.
S ha lelked Istennel találkozott,
Utadban minden kő áldást hozott.
(Marie Feesche, fordította: Túrmezei Erzsébet)
("Nem Prohászka-vers viszont a Kő az úton című, amelyet Túrmezei Erzsébet fordított németből; sokan tévesen Prohászkának tulajdonították."
Forrás: Új Ember)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése