Gondolatok...: Tavasz

(régi fotóm - 2005.06.17.)

március 21.: tavaszi napéjegyenlőség, a csillagászati tavasz kezdete

A mérsékelt égövben négy, többé-kevésbé jól elkülöníthető évszakra oszlik az év. A csillagászok a Nap látszólagos mozgása szerint határozzák meg az évszakok kezdetét. A csillagászati tavasz kezdetét a tavaszi napéjegyenlőség (amikor a Nap közvetlenül az Egyenlítő fölött delel) időpontja jelöli. Ennek időpontja hajszálpontosan kiszámítható (...), viszont minden évben változó.

Ugyanez vonatkozik a csillagászati nyárra (kezdete a nyári napforduló, amikor a Nap a Ráktérítő fölött delel), őszre (kezdete az őszi napéjegyenlőség) és télre (kezdete a téli napforduló, amikor a Nap a Baktérítő fölött delel).

Ezeknek a változó időpontoknak a használata azonban nagyon megnehezítené a hétköznapi munkát, ezért statisztikai megfontolásokból a meteorológusok leegyszerűsítették az évszakok kezdetének és végének kijelölését. Vették a három legmelegebb átlaghőmérsékletű hónapot
(június, július, augusztus) és a három leghidegebb átlaghőmérsékletűt (december, január, február) és ezek lettek a nyári, illetve a téli hónapok. A fennmaradó hat hónapból lettek a tavaszi (március, április, május) és az őszi (szeptember, október, november) hónapok. Szintén a statisztikai számítások megkönnyítése miatt a "meteorológiai" évszak a kezdő hónap első napjától a záró hónap utolsó napjáig tart.

Ezért tehát a meteorológiai tavasz kezdete minden évben március 1-e lesz, függetlenül attól, hogy azon a napon dermesztő fagy vagy éppen ellenkezőleg, fullasztó kánikula uralkodik.

(National Geographic Online)

- o -

"Az igazi szerelem az életet nézi, mint ahogyan az igazi tavasz a nyarat álmodja"

"(...) Veszedelmes időszak ez a tavasz nyílása! Nem gondoljátok ti is?

Erről beszélgetett a Csibészklub gyűlésén Igazgató Atya is a fiúkkal.
Sok jóízű mosolygás fakadt a beszélgetések során, de mindannyian
érezték, hogy Igazgató Atyának van még valami mondanivalója. És lám,
amikor mindenki elhallgatott, mert nem tudott már újat és érdekeset
elmesélni, akkor megszólalt az igazgató úr:

- A jövő héten esküvő lesz a kollégiumban. Jánost, az öreg firmát, illetőleg most már: a fiatal bányamérnököt esketem Erzsikével, a tanácsos úr kislányával. János kilenc évet töltött a soproni főiskolán és még nem volt meg az első szigorlata. Ivott, mulatott, cigányozott, hiszen tellett az otthoni százhúsz hold jó bácskai földből. Én is próbálkoztam vele, más is, de eredmény nélkül. Úgy látszott, elzüllik, mint előtte olyan sok más derék magyar fiú. És ekkor találkozott Erzsikével. A kislány kezébe vette a szerelmes fiú sorsának gyeplőjét, és a szerelem megnemesítette Jánost, férfit csinált belőle. Nekifogott a tanulásnak. Félév alatt letett nyolc vizsgát és meghozta az első szigorlatot. A következő félév tizenegy vizsgája letételét látta. Úgy dolgozott, mint egy megvadult embergép. Ha elfáradt vagy elment a kedve, ránézett Erzsikére és új erővel dolgozott tovább. Másfél év alatt megszerezte diplomáját, állást is vállalt azonnal egy dunántúli bányánál és jövő héten lesz az esküvője.

Hosszú hallgatás. A fiúk néztek és nem tudtak mit mondani.

- Látjátok, ez a szerelem. Amit ti annak mondotok, az gyerekjáték, kamaszálom, forgótánc. Az igazi szerelem az életet nézi, mint ahogyan az igazi tavasz a nyarat álmodja. (...)"

(Persze itt nem a "Meg fogom változtatni őt!" esete forog fent, mert
az általában nem megy.)