Nagyszombat

Nagyszombaton az Egyház Urunk sírjánál időzik, az ő szenvedéséről és haláláról elmélkedik.

(Forrás: Új Ember Kiadó - A Szent Háromnap liturgiája)

nagyszombat (lat. sabbatum sanctum): Jézus sírban pihenésének ideje, a liturgiában a →húsvéti szent háromnap harmadik napja.

(Forrás: Magyar Katolikus Lexikon)

"A nagyszombat a csendre, szomorúság és az önkéntes böjt napja. Hitvallásunk következő soraira emlékezünk: „Hiszek Jézus Krisztusban… aki alászállt a poklokra”, s ily módon átélte a legnagyobb megaláztatást. De kifejezi azt is, hogy halálának jelentősége van a holtak számára. Közösséget vállalt az élőkkel és a holtakkal.

Az élet igazi tartalma az áldozatban kristályosodik ki: Aki elveszti életét érettem, az megtalálja. Amikor a kötelességteljesítésben, a szolgálatban, a munkában, türelemben és a nagylelkűségben kiszolgáltatjuk életünket, azzal egyre inkább áldozattá válunk. Ennek ellentéte az önzés, a beszűkülés, az elégedetlenség és a múló örömök kergetése. Az élet olyan, mint a búzaszem: el kell vetni, hogy kitáruljon, és hogy megvalósuljon benne mindaz, amit Isten elgondolt róla. Az egyház szimbólumokkal is segíti elmélkedésünket: a kovából kicsiholt szikra, a sötétben felvillanó gyertya, a tojásból kikelt élet mind azt hirdeti, hogy Krisztusban megjelent a győzelem a halál fölött.

Ez az év egyetlen napja, amikor a templomban nem történik semmilyen liturgikus cselekmény. Mindez azért van, mert nagyszombaton Jézus a sírban feküdt. A liturgia nélküli nap tehát az egyház gyászának a napja is.

A keresztény vidékeken szokásos elkészíteni Krisztus sírját, amely mellett a hívők péntek délutántól virrasztanak, csendben imádkoznak és elmélkednek." Szentsír látogatása – „látta és hitt”, Szűzanya misztériuma - Piéta

„Áll a gyötrött Istenanyja,
Kín az arcát könnybe vonja.
Úgy siratja szent Fiát,
Úgy siratja szent Fiát.”

(Sík Sándor)



Nagypénteki virrasztás-töredékek...

• A vírus - egy történet Isten végtelen szeretetéről
• Krisztus hét szava a kereszten
• Karinthy Frigyes - Barabbás

- o -