SZEBB - Szegedi Egyetemi Bor Buli

Időpont: 2009. szeptember 30 - október 4.
Helyszín: Eko-Park, 6726 Szeged, Fürj utca 92/b (71-es busszal a Szőri utcáig)

71-es módosított menetrend

Őszi borfesztivál szórólapról...
---
SZEBB - Szegedi Egyetemi Bor Buli

Neves borászok, minőségi borok, sajtház, pálinkaház, olcsó kaja, két színpad, koncertek, buli!

Többek között Balla Géza (Arad, Ménesi borvidék), Béla Zoltán (Imrehegy), Frittmann János (Soltvadkert), Günzer Tamás (Villány), Homoky András (Tállya), Lelovits Tamás (Villány), Monyók József (Tokaj), Sike Tamás (Eger), Simon József (Eger), továbbá Tóth József (Aldebrő) boraiból is választhatsz!

Várunk naponta 12 - 24 óra között!
---

Borkóstoláshoz igazolás a Kari HÖK irodákon szerezhető. Keresd a HÖK irodát: SZTE karonként több száz ingyenes borkóstoló jegy vár Titeket! Az igazolás birtokában egy fő két borjegyet kap és kedvezményes áron vásárolhat borospoharat az Eko-Park bejáratánál szerdától péntekig 15 és 19 óra között.

Forrás: Szegedi Gondolat
---

Itt lesz a sze­ge­di bor­fo­gyasz­tók ta­lán leg­na­gyobb ked­ven­ce, a 2007-es esz­ten­dő Év Bor­ter­me­lő­je, Frittmann Já­nos. A ko­ráb­ban vá­ro­sunk­hoz, il­let­ve a Csong­rá­di bor­vi­dék­hez csa­tolt Arad-hegy­ről (Mé­ne­si bor­vi­dék) ér­kez­nek Balla Gé­za bo­rai. Itt lesz Bé­la Zol­tán Imre­h­e­gyről, hogy szép nek­tár­já­val, ezer­jó­já­val, rozéjá­val ké­nyez­tes­se az egye­te­mi pol­gá­ro­kat. Jön Ko­vács Ár­pád az­zal a gyön­gyö­ző bo­rá­val, ami­vel Ke­cel vá­ros­ha­tá­ra­in túl is hí­res­sé vált. Aki jól fi­gyelt, fel­is­mer­te az Egye­tem Bo­ra ver­seny négy ka­te­gó­ria-győz­te­sét.
A sort to­ka­ji (Monyók Jó­zsef), eg­ri (Don Si­mon, Sike Ti­bor), vil­lá­nyi (Günzer Ta­más, Lelovits Ta­más), szek­szár­di (Takler Fe­renc) sztá­rok­kal tud­juk foly­tat­ni.

A be­lé­pés in­gye­nes, de az üveg­po­hár (200 fo­rin­tért meg­ve­he­tő) hasz­ná­la­ta kö­te­le­ző. A szer­ve­zők hat­ezer kris­tály kós­to­ló­po­ha­rat vá­sá­rol­tak – ez­zel min­dent el­mond­tunk a vá­ra­ko­zá­sok­ról.

Forrás: Szegedi Tudományegyetem
---


Nagyobb térképre váltás

Tíz téveszme, amely szétzilálja a házasságot

Linda Mintle családterapeuta a válásról írt könyvében sorra veszi a tíz leggyakoribb önámítást, amely végső soron a házasság felbomlásához vezet. Az alábbiakban ezeket ismertetjük röviden, a Cbn.com összefoglalója alapján.

1. téveszme: A házasság – szerződés

Igen, a házasság jogi egyezség, Isten szemében azonban ennél sokkal több. A házasság valójában szövetség, megszeghetetlen ígéret, életre szóló elköteleződés „jóban-rosszban", jólétben és szegénységben, egészségben és betegségben. Azt jelenti, hogy akkor is szereted a másikat, ha éppen nincs hozzá kedved, hűséges maradsz, és megbirkózol a nehézségekkel.

2. téveszme: Veled kötöttem házasságot, nem a családoddal

Az igazság az, hogy nemcsak a házastársaddal kötötted össze az életedet: a családja is hozzátartozik a hozományhoz. Ne áltasd magad azzal, hogy a családját félreteheted! Köztük nőtt fel, ők nevelték olyanná, amilyennek megismerted. Igen, vannak más hatások is, és az ember sokat változik, de a fejlődést alapvetően a család határozza meg.

3. téveszme: Meg tudom változtatni a házastársamat

Tévedés! Nem valószínű, hogy múlhatatlan szereteted hatására meg fog változni az, hogy mindig elkésik, vagy hogy rendetlenség van a szobájában. Az együtt járás idején vedd észre az efféle figyelmeztető jeleket, főleg a súlyosabbakat, pl. ha sokat iszik, ha erőszakos a természete, vagy ha nem tartja meg az ígéreteit. A nászút után ezek a dolgok nagy valószínűséggel nem fognak javulni, csak romlanak. Az igazság az, hogy egyetlen dolgot tudsz befolyásolni: azt, hogy hogyan reagálsz a viselkedésére. Egyedül ezen változtathatsz.

4. téveszme: Túl sok mindenben különbözünk

A különbségek nem jelentenek komoly problémát, csak akkor, ha az értékrend és az erkölcsök terén mutatkoznak. Attól, hogy nem vagytok igazán összeillők, még nem megy tönkre a kapcsolat. Az igazi kérdés az, hogy hogyan kezelitek a különbözőséget. Meg kell tanulnotok úgy alkalmazkodni, hogy az mindkettőtök számára elfogadható legyen. Vannak feloldhatatlan különbségek is; ezeket meg kell tanulnotok elfogadni. A konfliktuskezelés krisztusi módjára vonatkozóan pedig világos útmutatást találtok a Szentírásban.

5. téveszme: Nem érzem többé azt a lángoló szerelmet – elmúlt, vége!

A szenvedélyes szerelem nem tart örökké, a szeretet azonban egy életen át megmaradhat. Az ember időnként nem érzi, hogy szereti a másikat, ezért el kell határoznia, hogy mindig úgy fogja szeretni, mint önmagát. A kritika például erősen csökkenti a szeretet érzését; egyik oldalon lenézést, a másikon védekezést idéz elő, ami érzelmileg eltávolítja egymástól a házastársakat. Az igazság az, hogy a szeretet érzését sokféleképpen fel lehet erősíteni. Például úgy, hogy az ember minden negatív megjegyzését öt pozitívval ellensúlyozza. Sokat jelent, ha barátian elbeszélgettek és segítetek egymásnak. Nem szoktam kétségbe vonni, amikor egy-egy férj elmondja, hogy már nem érez lángoló szeretetet a felesége iránt. Csak azt próbálom megértetni velük, hogy a szeretet, a szerelem érzését újra fel lehet szítani.

6. téveszme: A hagyományosabb házasság a megoldás

Kiábrándultságában sok férfi úgy érzi, boldogabb lenne, ha olyan kapcsolatban élne, ahol a férfi az úr. Sokan elbizonytalanodnak a férfi-női szerepekkel, feladatokkal kapcsolatban. Az engedékenység fogalmát gyakran rosszul értelmezik és sokszor visszaélnek vele. Isten a házasságban egyenrangúnak akarta a férfit és a nőt. Kétszer nyilatkoztatta ki a nemekre vonatkozó akaratát: a Paradicsomban és Krisztus életében. Ez legyen előttetek a példa, amikor férfi és nő kapcsolatáról gondolkodtok. Meglátjátok: akárhogyan alakítjátok kapcsolatotokat, a kölcsönös engedékenység, tisztelet, biztatás és empátia elengedhetetlen.

7. téveszme: Ilyen vagyok, nem tudok megváltozni: kellek vagy nem kellek?

Aki nem hajlandó változni, az voltaképpen Isten ellen lázad: másként akarja berendezni életét, mint Ő. Azzal, hogy azt mondja, nem tud megváltozni, elutasítja a megváltás és a megtérés keresztény élményét. Az ember mindig törekszik a tökéletességre, de ez a valóságban folyamatos küzdelmet jelent. Azt jelenti, hogy mindig kész vagy felülvizsgálni a viselkedésedet, és igyekszel Krisztushoz egyre hasonlóbbá válni. Ha a házastársak így élnének, kevesebb volna a válás. Az ember nem változik meg magától, csak ha akar. A változás lehetséges, de három dolog kell hozzá: akarás, engedelmesség és a Szentlélek ereje.

8. téveszme: Volt egy házasságon kívüli kapcsolatom – el kell válnunk

A házasságon kívüli kapcsolat súlyos és romboló, de nem helyrehozhatatlan, ha mindkét házastárs akarja. A viszonyt fel kell számolni, bűnbánatot kell tartani, bocsánatot kérni és megbocsátani, majd újjáépíteni a házastársi kapcsolatot. Az egyik fél megszegte a szövetséget, de ha mindketten akarják, helyreállíthatják. Nem könnyű, de lehetséges.

9. téveszme: Mindegy, mit teszek, Isten úgyis megbocsát

Isten valóban megbocsát, ha megbánod a bűneidet, de ettől még igenis számít, hogy mit teszel. Tetteid természetes és lelki következményekkel járnak, ne vedd hát olyan magától értetődőnek Isten kegyelmét!

10. téveszme: Menthetetlen a helyzet

Ha feladtad, ha a jövő reménytelennek tűnik, ha eltávolodtatok egymástól, ha nem tudjátok kezelni a konfliktusokat, ha hibáztál, vagy bármi legyen is a probléma, higgy abban, hogy Isten akkor is tud cselekedni, amikor te már nem. Meg tudja változtatni az emberi szívet, képes csodát tenni, a legnehezebb körülmények között is bármit el tud érni. Ő a lehetőségek Istene. Közeledj hozzá, imádkozz a házasságodért, küzdj igazi ellenségeddel, a sátánnal, és reménykedve várd, hogy Isten megsegítsen!

Ha házastársaddal együtt bensőséges kapcsolatban maradtok Istennel, házasságotok sugározni fogja ezt a meghitt kapcsolatot. A válás elkerülhető! Vegyétek észre a mai kultúra hazugságait, és a Szentírás igazságához ragaszkodva szálljatok szembe velük! Nincs házasság, amelyet ne fenyegetne a válás, de kezetekben van a lehetőség, hogy megelőzzétek!

Forrás: Magyar Kurír

Szentírás vasárnapja

"Aki a szentírást nem ismeri, Krisztust sem ismeri, pedig ha van valami ezen a világon, ami a bölcs ember támasza, és ami a világ zavarában és megpróbáltatásai közt megőrzi lelke békéjét, az nem más, mint a Szentírás elmélkedő olvasása és beható ismerete." (Szent Jeromos)

"(...) amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én útjaim a ti útjaitoknál, az én gondolataim - a ti gondolataitoknál. (...)" (Iz.55,6-11)

"A tanítást váltsátok tettekre, ne csak hallgassátok, mert különben magatokat csaljátok meg. Ha ugyanis valaki csak hallgatja a tanítást, de nem követi, hasonlít ahhoz az emberhez, aki a természettől kapott arcát tükörben nézegeti. Megnézi magát, aztán odébb megy, s nyomban elfelejti, milyen is volt. Aki ellenben figyelmesen tanulmányozza a szabadság tökéletes törvényét, és ki is tart mellette, aki nem feledékeny hallgatója, hanem tettekre váltója, az teljesítésében boldog lesz." (Jak.1,22-25)

"Tolle, lege! Tolle, lege! Vedd és olvasd! Vedd és olvasd!" (Szent Ágoston - Vallomások)

Szüreti fesztivál

Borivók tere...

...némi borkóstolással a nem régi szegedi élmény felelevenítésére...

...Republic koncert...

...tűzijáték...

...és még néhány fénykép...

Magyar vörös ürmös és Ambrózia

Ismételt találkozás emlékére a szüreti fesztiválon...


A híres magyar és rácürmös ősi receptek szerint készült, mediterrán fűszerek és fehér ürömfű felhasználásával. A fűszereket a szőlőbogyókra öntött édes mustban oldjuk fel, a must lassan kiforrva veszi át a növények kellemes ízét és illatát.


Az Ambrózia jégbor decemberben, -6°C fok alatt, a kora hajnali órákban szüretelt, töppedt és szemenként válogatott, fagyott szőlőből készített, magas cukortartalmú borkülönlegesség. Több évig fahordóban érleljük, míg megkapja mézre, mazsolára, hársvirágra emlékeztető zamatait, illatát.

Sümegi és Fiai Pincészet, Baja

Imaest a tiszta szerelemért - Budapest

Határainkon innen és túl sok ezren imádkoztak szeptember 23-án, szerdán este a magyar ifjúság tisztaságáért, és tettek hitet amellett, hogy a tiszta élet nem egy érték elutasítása, hanem éppen egy érték megtartása és kiteljesítése.

"(...) „A szabadságot folyamatosan meg kell hódítani. Nem lehet egyszerűen csak úgy birtokolni. Ajándékba kaptuk, de megtartani csak harc árán lehet.” Az MKPK családreferens püspöke hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül az az igazság, amit egy parlamenti vagy másfajta többség kimond. Ami törvényes, az nem feltétlenül igaz is. Amikor Pilátus feltette a kérdést, hogy kit bocsásson szabadon, a többség nem a megtestesült Igazságot választotta, hanem a rablógyilkos Barrabást. Vannak dolgok, amelyekben nem a többség dönt. Ilyen például a tiszta élet kérdése is, amellyel kapcsolatban a világi többség – sőt, sok katolikus is – az igazsággal ellentétes nézeteket vall. A tiszta élet nem egy érték elutasítása – nevezetesen a szexualitásé –, hanem éppen annak a legmegfelelőbb helyen történő kezelése. A tiszta élet éppen a kapcsolatok gazdagságát és sokszínűségét nyitja meg az ember előtt, amelyben meg lehet élni a tiszta szeretet igazságát. (...)"

Teljes cikk: Magyar Kurír

Teilhard de Chardin - Gondolatok a boldogságról

Képzeljük el, hogy kirándulók indultak el, magas hegycsúcs megmászására vállalkoztak. Vegyük szemügyre csoportjukat pár órával az indulás előtt. Nyugodtan elképzelhetjük, hogy abban a percben háromfajta elemre oszlik az együttes:

• Egyesek sajnálják, hogy elhagyták a vendégfogadót. A fáradság, a veszélyek aránytalannak látszanak a siker értékéhez viszonyítva. Elhatározzák, hogy visszafordulnak.
• Mások nem bánják, hogy elindultak. Szépen süt a nap, nagyszerű a kilátás. De hát miért kellene még feljebb menni? Nem jobb-e élvezni a hegyet ott, ahol vagyunk, a rét és az erdő kellős közepén? – Le is fekszenek a fűbe, átcserkészik a környéket és várják az uzsonna idejét.
• Végül ismét mások, az igazi alpinisták, csakis a csúcsra néznek, hiszen megfogadták, hogy megmásszák. S nekiindulnak, előre.

Fáradtak, – bonvivánok, – tüzes szívűek.

Három Embertípus... Szíve mélyén mindegyikünk ott hordja e háromnak csíráját, – s világszerte csakugyan e három között oszlott meg mindig az Emberiség.

1. Először: a fáradtak (vagy pesszimisták)
2. Aztán: a bonvivánok (vagy élvhajhászók)
3. S végül: a tüzes szívűek

Borúlátás és visszatérés a Múltba; a jelen perc élvezése; lendület a Jövő felé. Amint mondottam: három alapvető magatartás, szembenézve az Élettel. S következésképpen: feltétlenül a boldogság három ellentétes formája is itt áll előttünk. S ezzel vissza is jutunk témánk lényegéhez.

• 1. Először: a nyugalom boldogsága. – „Csak semmi izgalom, semmi kockázat, semmi erőfeszítés. Csökkentsük kapcsolatainkat, szűkítsük igényeinket, tompítsuk lámpánk fényét, kérgesítsük meg bőrünket, bújjunk vissza csigaházunkba. – Boldog ember az, aki legkevesebbet gondolkodik, minél kevésbé érez és nemigen vágyódik semmire”.
  
  
• 2. Aztán: az élvezés boldogsága, – a mozdulatlan, vagy – helyesebben mondva – a folyton felújított gyönyör. „Az élet célja nem az, hogy cselekedjünk és alkossunk, hanem, hogy kihasználjuk az előnyeit. Tehát: még kisebb erőfeszítés, vagy éppen csak annyi, hogy kicserélhessük a poharat, meg a likőrt. Elnyújtózni, mint a levél a napsugárban, minden percben másik oldalra feküdni, hogy még jobban élvezhessük új helyzetünket: ez a boldogság receptje. – Boldog az, aki legteljesebben képes élvezni a rendelkezésére álló pillanatot”.
  
  
• 3. Végül: a növekedés boldogsága. – E harmadik szempont szerint a boldogság nem önmagáért létezik és nincs is olyan értéke, mint egy tárgynak, amire törekedhetünk és amit önmagában megragadhatunk. A boldogság csak jele, eredménye és szinte jutalma a helyesen irányított cselekvésnek. „A boldogság az erőfeszítés mellékterméke” – mondja valahol A. Huxley. Tehát nem elég – ahogy a modern hedonizmus sugallja – akárhogy megújhodnunk, hogy boldogok legyünk. Semmiféle változás nem boldogít, ha nem emelkedő irányban történik. – Boldog ember tehát az, aki a boldogság közvetlen keresése nélkül, feltétlenül megtalálja az örömöt, szinte ráadásul abban a tettében, amellyel kiteljesedni igyekszik, s önmaga végső határáig tör előre.

Teljes írás: SzePi - Teilhard de Chardin: Gondolatok a boldogságról

Imaest a tiszta szerelemért

Időpont: 2009. szeptember 23. (szerda)
Helyszín: Országszerte - Budapest, Szeged, Debrecen, Győr, Hódmezővásárhely, Székesfehérvár, Szombathely...
Tavaly szeptemberben először szerveztek imaestet azoknak a fiataloknak, akik a tiszta szerelem mellett szeretnének elköteleződni vagy újra dönteni. Idén szeptember 23-án, szerdán az Örökimádás-templomban a Nyolc Boldogság Katolikus Közösséggel együtt újra sor kerül az imádságra.

Az imaest 6 órakor szentmisével kezdődik, amelyet Bíró László püspök mutat be. A program este 10 óra körül agapéval zárul. Az imaestet idén már több magyarországi városban is megrendezik a budapestivel egy időben.
Magyar Kurír

Bíró László, az MKPK családreferens püspöke mutat be szentmisét szeptember 23-án 18 órakor az Örökimádás-templomban (Budapest IX., Üllői út 77.) azon az imaesten, melyet a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség szervez a tiszta szerelem mellett elköteleződő fiataloknak. Az elmúlt évben már rendeztek hasonló alkalmat, az ideihez több magyarországi városban is csatlakoznak: Debrecenben a Szent Anna-székesegyházban 18.30-kor, Győrben a Szent Imre-templomban 18 órakor, Hódmezővásárhelyen a belvárosi Szentháromság-templomban 18 órakor, Székesfehérvárott a Szent Imre-templomban 18.30-kor, Szombathelyen a székesegyházban 20 órakor kezdődik imaest a tiszta szerelemért.
Magyar Katolikus Egyház

További helyszínek és programok:

Szeged – Szent József-templom
18 óra – tanúságtétel (hittanterem)
18.30 – közös mise
19.00 – szentségimádás (1 óra)
az estet a Fília közösség és a Kaszap István Kollégium szervezi

Budapest – Örökimádás-templom
18 óra – szentmise Bíró László püspökkel, majd szentségimádás, közös ima, tanúságtétel

„Boldogok a tisztaszívűek” – imaest a tisztaságért - Magyar Kurír

Rab Zsuzsa - Vaspántok

Ha így szólnék a kedves,
fiatal kalauzhoz:
- Kalauz úr,
hogyha ma este hazamegy,
ölelje meg nagyon a feleségét,
dicsérje meg, ami épp rajta van,
akár az ócska pongyoláját -
Ha így szólnék -
ugye... bolondnak tartanának?

Ha így szólnék a bottal kopogó
nyugdíjas bácsihoz a boltban,
mikor épp forintjait guberálja,
végül levágat tíz dekát
a "kicsit-hosszabb-lett" kenyérből:
- Bácsi! Itt van ötszáz forint.
Tegye el, kérem. Épp ma kaptam.
nem számítottam rá. Fölösleges. -
Ugye, bolondnak tartanának?

Ha így szólnék az útkövezőkhöz:
- Útkövezők!
Én ezt a kis kavicsot elviszem,
mert az erezetében
lehorgadt Krisztus-fejet látok.
Engedjék meg, hogy elvigyem! -
Ugye, bolondnak tartanának?

Ha így szólnék a torzonborz kamaszhoz:
- Gyere, fiam,
üljünk le valahol, s te elmeséled,
mitől nőtt vállig a hajad,
mi ellen mered ez a tüske
tejes arcod körül,
s egyáltalán, mitől vagy te ilyen
kérlelhetetlen? -
Ugye, bolondnak tartanának?

Ha így szólnék padon sütkérező,
újságpapírból eddelgélő nénikéhez:
- Néni, jöjjön velem,
amit szeret, azt főzök vacsorára,
puha ágyat vetek,
előtte pedig mindent elbeszélhet, a menyasszonykorát,
azt a szülést, a császármetszést is,
és szegény jó ura szívszélhűdését,
és hogy mivel ültette be a sírját,
azt is, milyen a szomszédasszony,
azt is, hogy a fia hogyan él Kanadában,
meg hogy mit írt föl, és mire, az orvos.
Mindent apróra elbeszélhet.
Sóhajtozhat és imádkozhat az ágyban.
De éjjel egyszer - maga úgyis sokszor
fölébred -
keljen fel, takarjon be engem,
mert éjjel mindig lerúgom a takarómat ...
Ha így szólnék -
ugye, bolondnak tartanának?

Konvenciók, bevett szokások
hideg vaspántjai
szorítják lüktető,
eleven húsig lenyúzott szívünket.

Szólóban...

Gondolatok Gary Chapman "Szólóban - Az egyedülállók öt szeretetnyelve" (Harmat Kiadó) című könyvéből.

Mire jó az udvarlás?

• Kapcsolatok a másik nemmel
• Személyek találkozása
• Erősségeink és gyengeségeink felismerése
• Mások szolgálata
• Egymás meghallgatása
• Társkeresés

A házassági egység természete

• Intellektuális egység
• Egység a társas kapcsolatok terén
• Érzelmi egység
• Lelki egység
• Testi egység
• Sebeink gyógyulása

Képmutató szeretet?
"Akadnak, akik kétségbe vonják, hogy szerethetünk valakit, aki iránt neheztelés van bennünk. "Nem pusztán képmutatás ez? - kérdezik. Hogyan lehet pozitív dolgokat mondani vagy tenni, miközben negatív érzéseink vannak?" Mikor ezt a kérdést hallom, eszembe jut C. S. Lewis következő megállapítása:

"A szabály mindannyiunk számára rendkívül egyszerű. Ne vesztegessük az időt azon tűnődve, hogy vajon szeretjük-e felebarátunkat; cselekedjünk úgy, mintha szeretnénk. Mihelyt megtesszük, megértjük az egyik nagy titkot. Amikor úgy viselkedünk, mintha szeretnénk valakit, hirtelen megszeretjük. Ha bántalmazunk valakit, akit nem kedvelünk, azt vesszük észre, hogy most még kevésbé kedveljük. Ha viszont jót teszünk vele, úgy találjuk, hogy nemtetszésünk csökken."

A szeretet néha azt jelenti, hogy az érzéseink ellenére cselekszünk. (...) Egy barátomtól hallottam ezt a megállapítást:

"Aki mindig a legkisebb ellenállás fele halad, annak az útja kanyargós lesz, mint a pataké. Sodródással nem lehet sikeres pályát befutni."

A szeretet erőfeszítést kíván, de bőséges jutalomban részesül, aki megpróbálja."

"Hiába fürösztöd..."

Két tűzoltó bemegy az erdőbe, hogy eloltsanak egy kisebb tüzet. Amikor végeztek, odamennek egy kis patakhoz. Egyiküknek csupa korom az arca, a másik viszont makulátlanul tiszta... melyikük fogja megmosni az arcát?
- Ez egy hülye kérdés: nyilván az, amelyiknek csupa korom az arca.
- Tévedsz: a kormos arcú ránéz a társára, és azt gondolja, hogy ő is olyan, mint a másik. És fordítva: az, akinek tiszta az arca, látja, hogy a társa csupa korom, és azt mondja magában: biztosan én is ilyen piszkos vagyok, meg kell mosakodnom.
- Mit akarsz ezzel mondani?
- Azt akarom mondani, hogy a kórházban megértettem, hogy mindig önmagamat kerestem a nőkben, akiket szerettem. Ránéztem tiszta, szép arcukra, és magamat láttam tükröződni bennük. De ők is rám néztek, és látták, hogy kormos az arcom, és bármilyen okosak és magabiztosak voltak, ők is magukat látták tükröződni bennem, és rosszabbnak hitték magukat, mint amilyenek.
Paulo Coelho
(Forrás: Citatum)


„Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod arcodat.” (József Attila)

Ráncfelvarráson esik át a Prezi

Amerika meghódítására készül a Prezi, de a fejlesztés továbbra is egy tágas budapesti lakásban zajlik. Maga a szerkesztő ugyan jó ideje érintetlen, de a webes felület és a terjesztés módozatai nagyot léptek előre a napokban. A HWSW meglátogatta a Prezi főhadiszállását, s Farkas Szilveszter vezető fejlesztővel beszélgetett arról, hogy milyen változásokat is hozott az ősz.

(A teljes cikk: HWSW)

Személyválogatás

"Jézus Krisztusban való hitetek legyen mentes minden személyválogatástól..."
(Jak 2,1-5)

"Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért! Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra is, gonoszokra is, esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is. Ha csupán azokat szeretitek, akik szeretnek benneteket, mi lesz a jutalmatok? Nem így tesznek a vámosok is? S ha nem köszöntitek, csak barátaitokat, mi különöset tesztek? Nem így tesznek a pogányok is?
Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!"
(Mt 5.45-58)

"Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak. Mert ha csak azokat szeretitek, akik benneteket is szeretnek, milyen hálát várhattok érte? Hisz a bűnösök is szeretik azokat, akik őket szeretik. Mert ha azokkal tesztek jót, akik veletek is jót tesznek, milyen hálára számíthattok? Hisz így a bűnösök is tesznek jót. Ha csak a visszafizetés reményében adtok kölcsönt, milyen hálát várhattok érte? A bűnösök is kölcsönöznek a bűnösöknek, hogy ugyanazt visszakapják. Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök, a Magasságosnak lesztek a fiai, hisz ő is jó a hálátlanokhoz és a gonoszokhoz. Legyetek hát irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne mondjatok ítéletet senki fölött, s akkor fölöttetek sem ítélkeznek. Ne ítéljetek el senkit, s akkor benneteket sem ítélnek el. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsátanak. Adjatok, és akkor ti is kaptok. Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti mértek, olyannal mérnek majd nektek is." "
(Lk 6.32-38)

Rónay György:
Zakeus a fügefán

Rónay György - Zakeus a fügefán

ZAKEUS vámos volt, és apró termetű.

Szerencsétlen párosítás. Ha valaki „vámos”, vagyis, enyhén szólva, nem minden eljárásában tökéletesen feddhetetlen, vagy olyan foglalkozása van, amihez a közvéleményben – joggal, nem joggal – bizonyos megvetés tapad; egyszóval, ha valaki „bűnös ember” (mint Zakeus mondja rövidesen magáról), akkor legyen hozzá kellő ereje, izma, ökle, kellő testi fölénye a többiekkel szemben, akik igazában lenézik, de mert erősebb náluk, úgy tesznek, mintha tisztelnék. Vagy legyen legalább kellő hatalma, mozgósítható szolgákkal, poroszlókkal, pecérekkel, és mindennek birtokában kellő föllépése: olyan kihívó és fennhéjázó, hogy nem mernek se pisszenni a jelenlétében, se pusmogni a háta mögött.

Ez a Zakeus azonban „alacsony termetű volt”; és hiába volt gazdag, hiába volt „feje a vámosoknak”: amikor meghallotta a Jerikóba bevonuló tömeg zsibongását és kijött a házából és megállt az út mentén, „mert szívesen látta volna Jézust szemtől szembe”, azért még senki sem csinált helyet neki, hogy láthasson, és semmiféle ügybuzgó hang nem emelkedett, hogy így kiáltson: „félre, félre, tágítsatok innét, nem látjátok, hogy a gazdag Zakeus közeledik, az erős és hatalmas Zakeus, aki látni akarja szemtől szembe Jézust!” Ezzel az aprócska emberrel, ezzel a kíváncsi törpével nem törődött senki. Ügyet se vetettek rá. Illetve nyilván akadtak, akik mégis vetettek rá némi ügyet. Nézzétek, a gazdag Zakeus, az inci-finci nábob! Azzal bizonyára jól oldalba bökték a tolongásban, ráhágtak a lábára, bosszúból, amiért gazdag és vámos és ráadásul apró termetű; addig taszigálták, csak mintha véletlenül tennék ebben a tülekedésben, míg egészen ki nem szorították az út legszélére, s onnan is tovább, az árokba. Onnét aztán még kevésbé láthatta szemtől szembe Jézust.

Senki nem tudósít róla, miért akarta minden áron Jézust látni. Talán nem is tudta senki; ezt elfelejtették megkérdezni tőle. Valószínű, hogy ha megkérdezik, Zakeus maga sem tudott volna válaszolni. Esetleg úgy felelt volna, mint a gyerek, ha faggatják: csak. És ezzel az együgyű felelettel Zakeus mégis a lehető legbölcsebben felelt volna.

Mert miért jut eszébe hirtelen egy vámosnak, hogy szemtől szembe lássa Jézust? Miért szalad ki hirtelen a házából, hagyja ott egy teljességgel érthetetlen pillanatban az üzletét, a vagyonát, a kincseskamráját, a terített asztalát? Valami azt mondja benne: okvetlenül látnom kell. Nem csak messziről, mint egy fölvonuláson, vagy egy színházban. Szemtől szembe kell látnom. Nem vagyok méltó rá, hogy a hajlékomba jöjjön, ilyen esztelen vakmerőséget álmodni sem mernék, de ami a látását illeti: látnom kell, lehetetlen, hogy ne lássam, egész életem azon függ, hogy lássam. Szemtől szembe. Hogy belenézzen a szemembe, és én az övébe. Ajtót-ablakot tárva-nyitva hagytam; lehet, hogy közben kirámolják a házamat, kirabolják a kamrámat, mindenemből kifosztanak. Mindegy. Az a fontos, hogy szemtől szembe lássam.

De hiába ágaskodott, „a tömeg miatt nem láthatta”. Néha mintha csak azért volna Jézus körül ez a „tömeg”, hogy ne láthassák tőle Jézust azok, akik szemtől szembe látni akarják. A „tömeget” látják; a „tömeg” eltakarja előlük Jézust: Zakeus áll az árokparton, és sem Jézust nem látja, sem azokat, akik ott vannak egészen közel hozzá, olyan közel, hogy lépésüket önkéntelenül az ő lépéséhez igazítják. Ezeket egyelőre nem látni. Csak azokat, akik önhitten és magabiztosan vonulnak, büszkén és vállasan, időnkint oldalt pillantva, az ilyen árokszélen rekedt aprócska Zakeusok felé, gúnyosan és fölényesen, amiért ezek a Zakeus-fajták csak az árokparton szoronganak, amiért nem nőttek elég nagyra, akkorára mint ők, s amiért aprócska Zakeus létükre mégis látni akarják Jézust. Ráadásul szemtől szembe.

Jézus vonul a pusztában, Jézus vonul Galileában, Szamáriában, a Jordán pártján, egyik Jerikóból a másikba, a világ végezetéig, és körülötte a „tömegben”, a tömeg legkülső gyűrűjében változatlanul, Jerikóból Jerikóba ott vonul mind a világ végezetéig ez az élő elutasítás, a kevélységnek, az erénygőgnek ez az élősövénye, ez a tüskéivel kifelé fordult élő kerítés, ez az élő fal, amelytől nem látni Jézust.

Azt mondják, ha nem szóval, akkor a szemükkel, a járásukkal, a válluk mozgásával, az ajkuk biggyesztésével: „Bűnös vagy, Zakeus, maradj a helyeden, ne tolakodjál előre, a mi utunkra, a mi soraink közé. Sose furakodjál te, gyarló vámos, az igazak seregébe. Sose akard te szemtől szembe látni az Urat. Nem vagy méltó a látására; ha jól meggondoljuk, még a mi látásunkra sem vagy méltó. Húzd meg magad, te szégyentelen kis Zakeus. Miféle szemtelenség dolgozik benned, hogy azt képzeled, ilyen könnyű az út a magadfajtáknak az Úrhoz? Nem, barátocskám! először a mi saruszíjunkat kell megoldanod, a mi lábunkat megmosnod. Egyelőre azonban nem érünk rá megengedni neked, hogy megoldd a sarunk szíját és lemosd a lábunkról a port. Előbb azt is ki kell érdemelned, Zakeus. Addig várj a sorodra, lehetőleg minél távolabb innét”.

Zakeus azonban olyan rettenetes erős szomjúsággal kívánta szemtől szembe látni Jézust, hogy elengedte füle mellett azoknak a szálfanagy igazaknak az intelmét, akiktől nem láthatta Jézust. Esztelen kívánkozásában elfeledkezett róla, milyen nevetséges, amikor egy ilyen kis törpe szaladni kezd; nem is szalad, hanem inkább gurul, akkora port verve maga körül, hogy a szálfanagy igazak botránkozva húzzák ki magukat még félelmesebben szálfanagyra – és olyan sebesen, mint a labda, melyet egy kéz ellenállhatatlan erővel elhajít egy távoli, biztos cél felé. Szóval mindenről elfeledkezett, kivéve Jézust, és azt, hogy szemtől szembe lássa Őt, és kivéve azt a fügefát az út szélén, a fordulóban. Futott mint a nyúl, aztán kúszott mint a majom, és egyszer csak fönt volt a fügefán. „Hogy láthassa, mert arra kellett elmennie.”

És már jött is, már oda is ért, már föl is tekintett; és föltekintettek a többiek is. A legszélsők fölháborodva Zakeus pimaszságán; a belsőbbek elnéző mosollyal; a legbelsők, akik közvetlen közel voltak Hozzá, szeretettel. Zakeus pedig ült a fügefa tetején és nézte Jézust, szemtől szembe.

Nézték egymást, szemtől szembe, csöndben. Akkor Jézus így szólt: „Zakeus, szállj le hamar, ma a te házadban kell megszállnom.”

Zakeus pedig „sietve leszállt és boldogan fogadta”.

Megfeledkezni önmagunkról

"Nehéz a szeretettel teli élet, de nem sivár és elismerés nélküli. Ténylegesen ez az egyedüli igazán emberi és boldog élet, mert ez van teli törődéssel, amely mély, mint az élet, széles, mint az egész világ, és oly távolra érő, mint az örökkévalóság.

Csak amikor elhatároztuk, hogy szeretünk, és elfogadtuk, hogy elfelejtjük önmagunkat, akkor találhatjuk meg saját beteljesülésünket. Észrevétlenül és misztikusan jön el, mint Isten kegyelme. De észre fogjuk venni, és észre fogják venni bennünk.

A kopernikuszi fordulatot fogjuk véghezvinni, amely figyelmünk és szívünk fókuszát áthelyezi mások javára és beteljesülésére; és jóllehet ez az átalakítás semmit sem keresett a maga számára, mégis mindent megkapott.

Végső soron az a szeretetre méltó személy, aki eldöntötte és elkötelezte magát arra, hogy szeret."

(Forrás: John Powell: Miért félek a szeretettől?)

Töredék

"Aki Istent szereti benned,
úgy őriz meg, hogy elenged.
Aki csak magát szereti benned:
úgy veszít el, hogy görcsösen
ragaszkodik hozzád."

(Simon András)