Egy hagyomány felújítása – a kadarka megáldása Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök május 25-én 18 órakor a szegedi dómban ünnepélyes szentmise keretében megáldja az új termelésű kadarkát.
(Forrás: Magyar Kurír)
„Isten felé” – modern kisfilm az interneten a papi hivatásról
A Párizsi Főegyházmegye hivatásokért felelős irodája május 3-án, a hivatások világnapján útjára indított egy videofilmet az interneten. A film egy három részből álló sorozat első eleme, mely a papi életet kívánja bemutatni a ma emberének.
(Forrás: Magyar Kurír)
2009. május 24., vasárnap
Nem játszhatjuk el a kincseinket – ifjúsági találkozó Nagymaroson
„Utazunk, érkezünk, találkozunk” – ezzel mottóval rendezték meg május 23-án a tavaszi Nagymarosi Ifjúsági Találkozót, amelynek középpontjában – a Benedek pápa által meghirdetett Szent Pál-évhez csatlakozva – a hivatás témája állt.
(Forrás: Magyar Kurír)
(Forrás: Magyar Kurír)
2009. május 23., szombat
Néhány fárasztó vicc...
A nyuszika a tisztáshoz ért, a farkas meg a
villanyszereléshez, de nem nagyon.
- Mi a jénai tál és a tévedés közti különbség?
- Az, hogy a jénai üvegtál, de a tévedés lehet fatális.
- Mi a hasonlóság a marhapásztor és a hegymászó között?
- Mindkettő marhára vigyáz a hegyen.
Ki volt az első testépítő?
Kőműves Kelemen.
Két egér beszélget a hutoben:
- Te, vigyázz, mindjárt rád dől a margarin!
- RÁM A margarin?
Mit mond Kőmíves Kelemen a fiának?
???
Anyád már VÁR.
Egyél fiam, mert anyád már fal.. (Kőműves Kelemen)
- Mire táncolnak a programozók a bulin?
- Algoritmusra.
- Miért jó az emo torta?
- Mert felvágja magát.
- Mit mond a vak DJ?
- Nem látom a kezekeeeeet!!
Mi a különbség a víz és az ikrek között?
-A víz az H2O, az ikrek pedig: Ó há kettő?
Megy két HONYA a sivatagban. Velük szembe jön egy kopasz HONYA.
Megszólal az egyik:
-Nézd má', TAR-HONYA!
- Mi az: piros és lassú?
- Csigavér.
A kéményseprő hazér a munkából, nézegeti magát a tükörben:
- Hmmm...., a koromhoz képest jól nézek ki.
- Miről lehet felismerni a repülő nyulat ?
- Arról, hogy egy nagy sas ül a hátán.
-Hogy hívják a körülményes elefántot?
-???
-Kacifánt
- Miért beteg a kispárna?
- Mert huzatot kapott.
- Mi van a bárány fürdőszobájában?
- ???
- Barikád.
Két ember elmegy egy cirkuszba.
Először bemennek egy kártyajóshoz, ám mielőtt az bármit is mondana, egyszerűen kiröhögik.
Aztán bemennek a tenyérjóshoz, de mielőtt az bármit is mondana, szintén kinevetik.
Ezután bemennek egy üveggömbjóshoz, ám mielőtt az bármit is mondana, rettenetesen kiröhögik.
Mennek hazafelé, mire megszólal az egyikük:
- Hát, ma is jósokat nevettünk...
Férfi begipszelt lábbal horgászik a folyóparton. Arra megy egy Másik horgász:
- Harapnak a halak?
- Nem, csak elestem...
Parád régebben egy kis falu volt, de mostanra akkora üdülőparadicsommá nőtte ki magát, hogy megvásárolta Budapestet. Azóta mindenhol hirdetik, hogy Budapest Parádé.
- Hogy lehet könnyen nyulat fogni ?
- Ásni kell egy gödröt, bele kell ülni, és utánozni a répa hangját.
Két alma ül egymás mellett...
Egyik odaszól a másiknak: Birs?
Erre a másik: Sőt, seretlek
--------------------------------------------
(...)
A tévedés lehet fatál is
Mindhárom fenti tényező hiányzik viszont a szóviccekből, ugyanakkor a szóviccekre az emberek általában mégsem úgy reagálnak, mint egy gyenge nyuszikás viccre. Az ezt feltáró, agyműködést vizsgáló kutatásokban úttörőmunkát végzett Vinod Goel és Raymond J. Dolan a londoni Neurológiai Intézetben. A tudósok 2001-ben folytattak le [10] egy kísérletet, amelyben fMRI-vel vizsgálták 14 egészséges alany agyműködését, miközben felolvastak nekik hatvan viccet. A szóviccek hasonlóan hangzó szavak más-más jelentéseivel operálnak, a kutatók azt vizsgálták, hogyan jelentkezik ez az agyban. Goelék kísérletében [11] a tréfák fele úgynevezett szemantikai vicc volt, amelyek sikeres feldolgozásához a szavak evidens értelmezése után egy másik jelentést kell keresni. A kutatásban szereplő egyik szemantikai vicc például ez volt:
– Miért nem harapják meg a cápák az ügyvédeket?
– Szakmai alázatból.
A viccben az egyértelmű jelentés – a cápa mint a tengeri állat – helyett a hallgatónak egy másik, jóval szokatlanabbat kell keresnie az értelmezéshez, jelen esetben a gátlástalan és könyörtelen jogászok egy – főleg angol nyelvterületen használt – gúnynevét, a cápát. A kísérletben szereplő viccek másik fele fonológiai vicc volt – ha úgy tetszik, igazi szóvicc –, vagyis olyan poénok, amiket csak akkor értünk meg, ha egyszerre mindkét jelentését felfogjuk egy szónak vagy kifejezésnek. Például egy ismert szóvicc szerint a jénai tál és a tévedés közti különbség az, hogy a jénai üvegtál, de a tévedés lehet fatális. Itt a "fatál is" és a "fatális" szavak jelentéstartalmát kell egyidejűleg felidéznünk, hogy leessen a poén.
Goelék tesztjei szerint a fonológiai viccek és a szemantikai viccek megértése más területeken zajlik az agyban. Előbbiek hatására a jobb és a bal halántéklebenyben is megnőtt az aktivitás, amelyeknek a nyelv szemantikai feldolgozásában van fő szerepe: a bal halántéklebeny akkor működik, amikor egy szóhoz hozzákötjük a legvalószínűbb jelentését, a jobb oldali pedig akkor, amikor az eredetin kívül alternatív, nem annyira egyértelmű jelentéseket is keresünk. A szóviccek értelmezésekor viszont a bal halántéklebeny mellett a baloldali frontális lebeny is aktiválódott, ez a terület pedig a beszédhangok felismerésében játszik fontos szerepet. A megértés után a viccek által kiváltott érzelmi válasz minden esetben ugyanott, a ventrális prefrontális kéregben történt, és az itt kimutatható aktivitás mértéke összecsengett azzal, hogy a hallgatók nagyon viccesnek találták az adott szóviccet, vagy azt gondolták, hogy a poén csak egy so-so vicc. Ez az agyterület egyébként az önjutalmazási mechanizmusokért felelős idegrendszeri körök egyik eleme.
Puns not dead
Seana Coulson, a kaliforniai egyetem kognitív tudományokkal foglalkozó kutatója 2005-ben EEG-vel vizsgálta [12], hogy milyen agyi aktivációt váltanak ki a szóviccek. A jobb sorsra érdemes – és bizonyára leszíjazott – alanyoknak 320 egymondatos szóviccet olvastak fel. A kísérlet arra világított rá, hogy a nyelvi megértésért felelős területek szóvicchallgatás közben mindkét agyféltekében egyformán aktiválódtak, és Coulson Goelék eredményére is támaszkodva magabiztosan jelenthette ki, hogy a bal féltekében tároljuk a szavak legegyértelműbb jelentését, a jobb agyféltekét pedig akkor hívjuk segítségül, ha a szavak másodlagos, nem olyan gyakori jelentését akarjuk felidézni.
Coulson vizsgálata azonban rávilágított arra, hogy a szóvicceket akkor értjük meg, ha egyszerre fogjuk fel a kétértelmű szavak lehetséges jelentéseit (az EEG-vel végzett vizsgálatok időbeli felbontása nagyon jó). A kutatók szerint egy szóvicc feldolgozásakor mindkét agyféltekénkben aktiválódik a szemantikai megértésért felelős terület, és ez így is marad végig, amíg a viccre gondolunk: mindkét jelentést észben tartva fogjuk fel a tartalmát. Ez a mindkét agyféltekét megdolgoztató feladat komoly szellemi erőpróba, kisebb ökölcsapás az agynak. Valószínűleg ez a sokk fáj annyira, amikor végre leesik egy borzalmas szóvicc poénja.
(...)
(Forrás: Index)
villanyszereléshez, de nem nagyon.
- Mi a jénai tál és a tévedés közti különbség?
- Az, hogy a jénai üvegtál, de a tévedés lehet fatális.
- Mi a hasonlóság a marhapásztor és a hegymászó között?
- Mindkettő marhára vigyáz a hegyen.
Ki volt az első testépítő?
Kőműves Kelemen.
Két egér beszélget a hutoben:
- Te, vigyázz, mindjárt rád dől a margarin!
- RÁM A margarin?
Mit mond Kőmíves Kelemen a fiának?
???
Anyád már VÁR.
Egyél fiam, mert anyád már fal.. (Kőműves Kelemen)
- Mire táncolnak a programozók a bulin?
- Algoritmusra.
- Miért jó az emo torta?
- Mert felvágja magát.
- Mit mond a vak DJ?
- Nem látom a kezekeeeeet!!
Mi a különbség a víz és az ikrek között?
-A víz az H2O, az ikrek pedig: Ó há kettő?
Megy két HONYA a sivatagban. Velük szembe jön egy kopasz HONYA.
Megszólal az egyik:
-Nézd má', TAR-HONYA!
- Mi az: piros és lassú?
- Csigavér.
A kéményseprő hazér a munkából, nézegeti magát a tükörben:
- Hmmm...., a koromhoz képest jól nézek ki.
- Miről lehet felismerni a repülő nyulat ?
- Arról, hogy egy nagy sas ül a hátán.
-Hogy hívják a körülményes elefántot?
-???
-Kacifánt
- Miért beteg a kispárna?
- Mert huzatot kapott.
- Mi van a bárány fürdőszobájában?
- ???
- Barikád.
Két ember elmegy egy cirkuszba.
Először bemennek egy kártyajóshoz, ám mielőtt az bármit is mondana, egyszerűen kiröhögik.
Aztán bemennek a tenyérjóshoz, de mielőtt az bármit is mondana, szintén kinevetik.
Ezután bemennek egy üveggömbjóshoz, ám mielőtt az bármit is mondana, rettenetesen kiröhögik.
Mennek hazafelé, mire megszólal az egyikük:
- Hát, ma is jósokat nevettünk...
Férfi begipszelt lábbal horgászik a folyóparton. Arra megy egy Másik horgász:
- Harapnak a halak?
- Nem, csak elestem...
Parád régebben egy kis falu volt, de mostanra akkora üdülőparadicsommá nőtte ki magát, hogy megvásárolta Budapestet. Azóta mindenhol hirdetik, hogy Budapest Parádé.
- Hogy lehet könnyen nyulat fogni ?
- Ásni kell egy gödröt, bele kell ülni, és utánozni a répa hangját.
Két alma ül egymás mellett...
Egyik odaszól a másiknak: Birs?
Erre a másik: Sőt, seretlek
--------------------------------------------
(...)
A tévedés lehet fatál is
Mindhárom fenti tényező hiányzik viszont a szóviccekből, ugyanakkor a szóviccekre az emberek általában mégsem úgy reagálnak, mint egy gyenge nyuszikás viccre. Az ezt feltáró, agyműködést vizsgáló kutatásokban úttörőmunkát végzett Vinod Goel és Raymond J. Dolan a londoni Neurológiai Intézetben. A tudósok 2001-ben folytattak le [10] egy kísérletet, amelyben fMRI-vel vizsgálták 14 egészséges alany agyműködését, miközben felolvastak nekik hatvan viccet. A szóviccek hasonlóan hangzó szavak más-más jelentéseivel operálnak, a kutatók azt vizsgálták, hogyan jelentkezik ez az agyban. Goelék kísérletében [11] a tréfák fele úgynevezett szemantikai vicc volt, amelyek sikeres feldolgozásához a szavak evidens értelmezése után egy másik jelentést kell keresni. A kutatásban szereplő egyik szemantikai vicc például ez volt:
– Miért nem harapják meg a cápák az ügyvédeket?
– Szakmai alázatból.
A viccben az egyértelmű jelentés – a cápa mint a tengeri állat – helyett a hallgatónak egy másik, jóval szokatlanabbat kell keresnie az értelmezéshez, jelen esetben a gátlástalan és könyörtelen jogászok egy – főleg angol nyelvterületen használt – gúnynevét, a cápát. A kísérletben szereplő viccek másik fele fonológiai vicc volt – ha úgy tetszik, igazi szóvicc –, vagyis olyan poénok, amiket csak akkor értünk meg, ha egyszerre mindkét jelentését felfogjuk egy szónak vagy kifejezésnek. Például egy ismert szóvicc szerint a jénai tál és a tévedés közti különbség az, hogy a jénai üvegtál, de a tévedés lehet fatális. Itt a "fatál is" és a "fatális" szavak jelentéstartalmát kell egyidejűleg felidéznünk, hogy leessen a poén.
Goelék tesztjei szerint a fonológiai viccek és a szemantikai viccek megértése más területeken zajlik az agyban. Előbbiek hatására a jobb és a bal halántéklebenyben is megnőtt az aktivitás, amelyeknek a nyelv szemantikai feldolgozásában van fő szerepe: a bal halántéklebeny akkor működik, amikor egy szóhoz hozzákötjük a legvalószínűbb jelentését, a jobb oldali pedig akkor, amikor az eredetin kívül alternatív, nem annyira egyértelmű jelentéseket is keresünk. A szóviccek értelmezésekor viszont a bal halántéklebeny mellett a baloldali frontális lebeny is aktiválódott, ez a terület pedig a beszédhangok felismerésében játszik fontos szerepet. A megértés után a viccek által kiváltott érzelmi válasz minden esetben ugyanott, a ventrális prefrontális kéregben történt, és az itt kimutatható aktivitás mértéke összecsengett azzal, hogy a hallgatók nagyon viccesnek találták az adott szóviccet, vagy azt gondolták, hogy a poén csak egy so-so vicc. Ez az agyterület egyébként az önjutalmazási mechanizmusokért felelős idegrendszeri körök egyik eleme.
Puns not dead
Seana Coulson, a kaliforniai egyetem kognitív tudományokkal foglalkozó kutatója 2005-ben EEG-vel vizsgálta [12], hogy milyen agyi aktivációt váltanak ki a szóviccek. A jobb sorsra érdemes – és bizonyára leszíjazott – alanyoknak 320 egymondatos szóviccet olvastak fel. A kísérlet arra világított rá, hogy a nyelvi megértésért felelős területek szóvicchallgatás közben mindkét agyféltekében egyformán aktiválódtak, és Coulson Goelék eredményére is támaszkodva magabiztosan jelenthette ki, hogy a bal féltekében tároljuk a szavak legegyértelműbb jelentését, a jobb agyféltekét pedig akkor hívjuk segítségül, ha a szavak másodlagos, nem olyan gyakori jelentését akarjuk felidézni.
Coulson vizsgálata azonban rávilágított arra, hogy a szóvicceket akkor értjük meg, ha egyszerre fogjuk fel a kétértelmű szavak lehetséges jelentéseit (az EEG-vel végzett vizsgálatok időbeli felbontása nagyon jó). A kutatók szerint egy szóvicc feldolgozásakor mindkét agyféltekénkben aktiválódik a szemantikai megértésért felelős terület, és ez így is marad végig, amíg a viccre gondolunk: mindkét jelentést észben tartva fogjuk fel a tartalmát. Ez a mindkét agyféltekét megdolgoztató feladat komoly szellemi erőpróba, kisebb ökölcsapás az agynak. Valószínűleg ez a sokk fáj annyira, amikor végre leesik egy borzalmas szóvicc poénja.
(...)
(Forrás: Index)
A kommunikáció szintjei
„A szeretet megosztás, a megosztás kommunikáció.” (John Powell)
„Nem jó az embernek egyedül lennie.” (Ter 2,18)
„Jó az egyedüllét, ha van valaki, akinek időnként elmondhatjuk: jó az egyedüllét.” (svájci közmondás)
„Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod arcodat.” (József Attila)
A kommunikáció szintjei (John Powell: Miért félek attól, aki vagyok?):
1. szint: Sablonos beszélgetés
„A szomszéd elmenőben azt kérdezte, mint annyiszor már: hogy vagyok, mert tovább akart menni. Azt válaszoltam: köszönöm, jól, mert tovább akart menni, pedig nem voltam jól. Ha megáll, megmondom: nem vagyok jól, mint annyiszor már.” (Gyökössy Endre: Magunkról Magunknak)
Örkény István a groteszk eszközével:
Hogylétemről
- Jó napot.
- Jó napot.
- Hogy van?
- Köszönöm, jól.
- És az egészsége hogy szolgál?
- Nincs okom panaszra.
- De minek húzza azt a kötelet maga után?
- Kötelet? - kérdezem hátrapillantva. - Azok a beleim.
„Nincs emberünk” (Jn 5,7)
„Vak dióként dióban zárva lenni
s törésre várni, beh megundorodtam.”
(Babits Mihály: A lírikus epilógja)
Tóth Árpád: Lélektől lélekig
Ó csillag mit sírsz! Messzebb te se vagy,
Mint egymástól! itt a földi szívek!
A Sziriusz van tőlem távolabb
Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?
Ó jaj, barátság, és jaj, szerelem!
Ó jaj az út lélektől lélekig!
Küldözzük a szem csüggedt sugarát,
S köztünk a roppant, jeges űr lakik!”
2. szint: Híradás másokról.
„Gyakorlatilag semmit sem mutatunk meg önmagunkból, megelégszünk azzal, hogy elmondjuk másoknak, mit tett vagy mondott X. Y.”
„Nincs tehát mentség számodra, bárki légy, te ember, aki ítélkezel; mert azzal, hogy mást elítélsz, önmagadat ítéled el, hiszen te, aki ítélkezel, hasonlókat teszel.” (Róm 2,1)
Másoknak legnehezebben saját vétkeinket bocsátjuk meg. „A tisztáknak minden tiszta” írja Pál Titusznak (Tit 1,15)
Reményik Sándor: Ne ítélj
Istenem, add, hogy ne ítéljek –
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.
Istenem, add, hogy ne bíráljak:
Erényt, hibát és tévedést
Egy óriás összhangnak lássak –
A dolgok olyan bonyolultak
És végül mégis mindenek
Elhalkulnak és kisimulnak
És lábaidhoz együtt hullnak.
Mi olyan együgyűn ítélünk
S a dolgok olyan bonyolultak.
Istenem, add, hogy minél halkabb legyek –
Versben, s mindennapi beszédben
Csak a szükségeset beszéljem.
De akkor szómban súly legyen s erő
S mégis egyre inkább simogatás:
Ezer kardos szónál többet tevő.
S végül ne legyek más, mint egy szelíd igen vagy nem,
De egyre inkább csak igen.
Mindenre ámen és igen.
Szelíd lepke, mely a szívek kelyhére ül.
Ámen. Igen. És a gonosztól van
Minden azonfelül.
(Forrás: SzePi)
3. szint: Saját gondolataim és véleményeim közlése (megbeszélés)
„Hajlandó vagyok vállalni a kockázatot, hogy elmondom neked néhány gondolatomat, megosztom veled a véleményemet és néhány döntésemet. … De mindezt szigorú cenzúrának vetem alá.”
4. szint: Érzéseim és érzelmeim
Ami leginkább megkülönböztet másoktól és csak rám jellemző, ami egyedülálló ismeretekhez juttat személyiségemről, az az érzéseim és érzelmeim (párbeszéd = önmagunk odaajándékozása).
„Ha gondolataimat mondom el neked, besorolom magam egyfajta nézet vezetői közé. Ha az érzéseimet mondom el, önmagamról beszélek.” (John Powell)
„Arra várni, hogy tökéletes biztosítékot kapjak a bizalomra, olyan, mint a következő kis történet. Egy édesanya mondta kisfia barátainak, mikor úszni hívták fiát: »Michael nem mehet a vízbe, amíg meg nem tanul úszni.« A bizalom megtanulásának egyetlen módja, hogy megbízunk másokban. A párbeszédhez döntésre van szükség: Bízni fogok benned!”
Az érzelmi nyíltság önmagában sohasem jelent ítéletet és ily módon is kell ezeket közölnünk („erőszakmentes kommunikáció”)
5. szint: A kommunikáció legfelső foka
„Minden mély és hiteles barátságnak, és különösen a házastársak közötti egységnek, a teljes nyitottságon és őszinteségen kell alapulnia. Teljes érzelmi és személyes közösség. Emberi körülmények között azonban képtelenek vagyunk ezt folytonosan megtapasztalni. Mégis lesznek olyan pillanatok, mikor a találkozás révén tökéletes kommunikáció jön létre. Ilyenkor a két fél szinte tökéletes empátiát fog érezni egymás iránt. Tudom, hogy a barátom minden reakciómat teljesen megosztja velem; boldogságom és bánatom tökéletesen megismétlődik őbenne.” (John Powell)
„Az egyetlen indíték, amelyből igazi párbeszéd származik, önmagunk megosztásának vágya.”
Gabriel Marcel szerint a szeretet lényege a „jelenlét és elérhetőség”.
„Szabadnak (elérhetőnek) kell lennem, hogy kilépjek magamból és önös aggodalmaimból, hogy teljesen átadjam magam, készen arra, hogy odafigyeljek és érdeklődést mutassak (jelenlét).”
„Életed legfontosabb pillanata a jelen pillanat,
legfontosabb embere, akivel most kell leülnöd beszélgetni.
Legfontosabb tette a szeretet.”
(Eckhar mester)
„Legyen minden ember gyors a hallásra, és késedelmes a szólásra…” (Jakab 1,19)
„A párbeszéd az a szeretetnek, mint testnek a vér. Amikor megáll a vér keringése, a test meghal. Amikor megszakad a párbeszéd, a szeretet meghal, és megszületik a megbántottság és a gyűlölet. De a párbeszéd életre tud kelteni, egy halott kapcsolatot. Valójában ez a párbeszéd csodája.”
Reuel Howe: The Miracle of Dialogue (A párbeszéd csodája)
Van párbeszéded környezeteddel?
Ha kapcsolatban vagy Istennel, az imádságod is párbeszéd, nem?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)