Remeg a lombok alja.
Feltámadás: van!
(Németh Péter Mikola)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: húsvét. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: húsvét. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. március 31., vasárnap
2012. április 8., vasárnap
2011. április 24., vasárnap
2011. április 22., péntek
2010. április 25., vasárnap
Húsvét 4. vasárnapja - Jó Pásztor vasárnap – hivatások világnapja
A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is.
"... Nem éheznek és nem szomjaznak többé, nem éri őket többé a nap, sem bármiféle forróság [Iz 49,10], mert a királyi széken trónoló Bárány lesz a pásztoruk, az élet vizének forrásához vezeti őket [Zsolt 23,1-2; Jer 2,13], és Isten letöröl szemükről minden könnyet' [Iz 25,8]."
"Az én juhaim hallgatnak szavamra; én ismerem őket, ők pedig követnek engem, és én örök életet adok nekik. Nem vesznek el soha, és senki sem ragadja el őket a kezemből. Amit Atyám nekem adott, az mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki az Atya kezéből. Én és az Atya egy vagyunk.' "
Az egyik szentföldi turistacsoportnak éppen azt magyarázta az idegenvezető, hogy míg Európában az a szokás, hogy a pásztor terelgeti nyáját, és fújja furulyáját, addig itt nálunk, Palesztinában - mondta a hölgy - az a szokás, hogy a pásztor elöl megy, és utána mennek a juhok, a nyáj. Éppen kinéztek az ablakon, és azt látták, hogy halad egy birkanyáj, és mögötte megy a pásztor. S akkor úgy ránéztek az idegenvezetőre. Hogy is van ez? Hát most tetszett mondani, hogy maguknál nem így van. Megállt a busz, és megkérdezte az idegenvezető a férfit, aki hajtotta a juhokat. S a következőt mondta: Éppen most mondtam a vendégeknek, hogy nálunk a pásztor mindig vezeti a juhokat, és nem a nyáj után megy. Erre a férfi mosolygott, és azt válaszolta, hogy ez így is van, de én nem pásztor vagyok, hanem mészáros.
(Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, 2008)
"... Nem éheznek és nem szomjaznak többé, nem éri őket többé a nap, sem bármiféle forróság [Iz 49,10], mert a királyi széken trónoló Bárány lesz a pásztoruk, az élet vizének forrásához vezeti őket [Zsolt 23,1-2; Jer 2,13], és Isten letöröl szemükről minden könnyet' [Iz 25,8]."
"Az én juhaim hallgatnak szavamra; én ismerem őket, ők pedig követnek engem, és én örök életet adok nekik. Nem vesznek el soha, és senki sem ragadja el őket a kezemből. Amit Atyám nekem adott, az mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki az Atya kezéből. Én és az Atya egy vagyunk.' "
- o -
Az egyik szentföldi turistacsoportnak éppen azt magyarázta az idegenvezető, hogy míg Európában az a szokás, hogy a pásztor terelgeti nyáját, és fújja furulyáját, addig itt nálunk, Palesztinában - mondta a hölgy - az a szokás, hogy a pásztor elöl megy, és utána mennek a juhok, a nyáj. Éppen kinéztek az ablakon, és azt látták, hogy halad egy birkanyáj, és mögötte megy a pásztor. S akkor úgy ránéztek az idegenvezetőre. Hogy is van ez? Hát most tetszett mondani, hogy maguknál nem így van. Megállt a busz, és megkérdezte az idegenvezető a férfit, aki hajtotta a juhokat. S a következőt mondta: Éppen most mondtam a vendégeknek, hogy nálunk a pásztor mindig vezeti a juhokat, és nem a nyáj után megy. Erre a férfi mosolygott, és azt válaszolta, hogy ez így is van, de én nem pásztor vagyok, hanem mészáros.
(Forrás: mai prédikáció & szöveg - Pasaréti Prédikációk, 2006)
2010. április 11., vasárnap
Isteni irgalmasság vasárnapja
II. János Pál pápa Szent Fausztina nővér magánkinyilatkoztatásai alapján 2000-ben ezt a napot az isteni irgalmasság vasárnapjává nyilvánította.
irgalmasság vasárnapja: 1) a hagyományban a Szentháromság vasárnap utáni 1. vasárnap, latin →introitusa (Domine in tua misericordia) alapján. - 2) húsvét 2. vasárnapja, melyet a nagypénteken kezdett kilenced előz meg. →Maria Faustina
"Jézusom, bízom Benned"
"(...) Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak. (...)"
irgalmasság vasárnapja: 1) a hagyományban a Szentháromság vasárnap utáni 1. vasárnap, latin →introitusa (Domine in tua misericordia) alapján. - 2) húsvét 2. vasárnapja, melyet a nagypénteken kezdett kilenced előz meg. →Maria Faustina
(Forrás: Magyar Katolikus Lexikon)
"Jézusom, bízom Benned""(...) Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak. (...)"
2010. április 6., kedd
Pilinszky János - Harmadnapon
Harmadnapon
És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.
Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive -
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.
És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.
Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive -
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.
2010. április 5., hétfő
Húsvét: a Feltámadás ünnepe
"Az előadás azt mutatja be, hogy mit jelent a Húsvét a keresztény ember számára. A Húsvét a keresztények hitében a Feltámadás ünnepe, egyben a legfontosabb ünnep, hiszen a Feltámadás valóságának hite a kereszténység ember- és világképének sarkköve. E hit alapjául az üres sírról és a feltámadott Krisztus megjelenéseiről szóló apostoli tanúságtételek szolgálnak. A Feltámadás hite az egyházi liturgiában és a keresztény szimbolikában is központi szerepet tölt be.
A keresztények számára a Húsvét a Feltámadás ünnepe. Ha Krisztus fel nem támadt, hiábavaló a mi hitünk - írja Szent Pál apostol (vö. 1Kor 15,12-19). Előadásomban először a Feltámadás bibliai emlékeiről, azután az egyház hitéről, végül pedig az egyház húsvéti ünnepléséről kívánok szólni."
(Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek)
Az előadása a Mindentudás Egyetemén olvasható.
Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
A keresztények számára a Húsvét a Feltámadás ünnepe. Ha Krisztus fel nem támadt, hiábavaló a mi hitünk - írja Szent Pál apostol (vö. 1Kor 15,12-19). Előadásomban először a Feltámadás bibliai emlékeiről, azután az egyház hitéről, végül pedig az egyház húsvéti ünnepléséről kívánok szólni."
(Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek)
Az előadása a Mindentudás Egyetemén olvasható.
Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
2010. április 3., szombat
Húsvét hajnala
Valahol
A kristálytenger fölött,
A Szék előtt
Feszült inakkal áll az Angyal.
Szemei mint a villám, ruhája mint a hó,
Áll, vár és alig-alig győzi kivárni
A Harmadnap hajnallatát,
(Nem is harmadik igazán, -
Isten türelme is feszült a pattanásig:
Csak egy éj, egy nap, egy hajnali perc)
És lendül a szárny,
És lebben a kő,
És elhangzik a mindenségben:
"Békesség nektek, én vagyok!"
Sík Sándor: A keresztút (részlet)
(Forrás: Szepi)
Áldott Húsvéti Ünnepeket kívánok!
He is Risen by Walter Ranehúsvét vigíliája (lat. vigilia paschalis): →húsvét éjszakája, a →húsvéti szent háromnap középpontja, a „vigíliák anyja” (→nagyszombat). - Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és a halál fölött.
húsvétvasárnap, Resurrexit vasárnap (lat. Dominica Paschalis, Dominica Resurrectionis, Dominica Sancta): a föltámadás vasárnapja, a liturgikus év legnagyobb ünnepe.
(Forrás: Magyar Katolikus Lexikon)
- o -
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)