"Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint ha valaki életét adja barátaiért. (...) Barátaimnak mondtalak titeket (...)" (Jn 15,9-17 - Igenaptár)
"Életemet" (időmet) adom-e barátaimnak? Vannak-e?
Eszter többek között elmesélte, hogy az előző nap törölte magát minden internetes közösségi oldalról. Az okáról nem kellett faggatnom, megmondta anélkül is. Elmesélte, hogy az elmúlt 4-5 év alatt tizenkettő virtuális közösségnek lett a tagja, kivétel nélkül minden nap az internet előtt ült és ismerősöket gyűjtött magának, már közel ötezer ismerőse volt. Néhány nappal korábban az egyik ilyen közösségi oldal új funkciókkal bővült, mégpedig azzal, hogy minden ismerősnél be lehetett jelölni, hogy ki a lakótárs, ki a munkatárs vagy üzleti partner, kik a családtagok, ki az iskolatárs, kivel lakik egy utcában és hasonlók. Eszter az első pillanatban nagyon megörült ennek az új lehetőségnek és három napon keresztül csak azzal foglalkozott, hogy mindenkinél bejelölje, hogy honnan ismeri. Amikor a nagy munka végére ért, teljesen váratlanul átvillant az agyán egy gondolat: A lehetőségek között nem volt olyan, hogy „barát”. Volt ott szinte mindenféle emberi kapcsolat, de barátként senkit nem lehetett megjelölni. Teljesen megdöbbent azon a tényen, hogy a honlap készítőinek eszébe sem jutott, hogy az embereknek lehetnek barátaik is. Aztán néhány másodperc múlva átfutott a fején egy másik gondolat: „Nincs barátom!” Ha lett volna ilyen lehetőség, akkor sem tudott volna senkit megjelölni barátként. Hirtelen nagyon szegénynek érezte magát. De Eszter volt annyira okos lány, hogy azonnal átlátta a szomorú helyzet valódi okát: azért nincsenek hús-vér, élő barátai, mert minden idejét a virtuális ismerősökkel töltötte. Aztán jött harmadik gondolat: ennek azonnal véget kell vetni. Gyorsan cselekedett, törölte magát az oldalról, aztán az összes többiről is. Mindezek után jött el hozzám egy beszélgetésre, amelynek a végén felszabadult örömmel mondta: „Szabadnak érzem magam új, baráti kapcsolatokra!”
(Horváth István Sándor - Napi evangélium)
A barátság oka nem lehet véletlen, sem az egymásra utaltság. Még kevésbé az azonos világnézeti beállítottság vagy politikai célkitűzés. A barátság oka egyedül a barátság maga. Wass Albert
A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös, szabad választással jön létre. Nem velünk születik, mi teremtjük. Nem fertőzi meg semmilyen testi kapcsolat, vagy érdek. Nem akarunk egymástól semmit - egyszerűen csak jó együtt lenni. A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy találkoztunk már valahol. Hogy ismerem őt! Ez persze sejtelem, nem biztos hogy így van. Sosem tudhatjuk, mitől vagyunk otthon egymásban. De ha a barátomhoz megyek: hazamegyek. Müller Péter
A barátod az, aki mindent tud rólad, és mégis szeret. Hubbard, Elbert
(Forrás: Lilla & a világ - Barátság)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése