Hétköznap, add felfedeznem kincsedet. Hadd tanuljak tőled, hadd szeresselek, hadd áldjalak, mielőtt elmész.
Ne engedd, hogy elszalasszalak a hiú holnap reményében. Maradj velem, amíg lehet, hiszen elmúlik minden.
Egy nap majd földbe vájom ujjam, arcom párnába temetem, vagy kihúzom magam, s karjaim az ég felé emelem és nem kívánok mást: csak visszatértedet.
(Mary Jean Iron: Yes, World: A Mosaic of Meditation)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése